Nyíregyháza

ismertető, Nyíregyházai képek, galéria




Nyíregyháza

Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb városa, az Észak- Alföld egyik legjelentősebb települése 120 ezer lakossal. A közelében három országhatár - szlovák, ukrán, román - található.

Ha még nem jártak Északkelet-Magyarország "fővárosában", Nyíregyházán, nem is tudják, hogy Magyarország e tája mennyi kellemes meglepetést tartogat.Csodálatos fürdő- és üdülőhelyét, Sóstógyógyfürdőt már a századelőn, a város szülötte Krúdy Gyula is elismerte, írásaiban gyakorta paradicsomként emlegette. Több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja is országosan ismert. Ha már ott járnak, ki ne hagyják hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának, a Sóstói Múzeumfalunak a megtekintését!

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



A legek Állatparkja

align=right A Nyíregyházi Állatpark 24 hektáros területével a legnagyobb az országban; a legszebb, mert a természet adta kincseket szinte érintetlenül hagyva illeszkedik környezetébe; a "legállatibb", mert lakói természetes élőhelyükhöz hasonló miliőben élnek; a leggazdagabb, mert vidéken itt található a legtöbb faj (300) és a legtöbb egyed (mintegy 3500); a legegyedibb, hiszen csak itt látható például fehér tigris, arapapagáj, adax antilop, sávos manguszta, cápa; a legáttekinthetőbb, mert a látnivalókat kontinensenként csoportosították; a "legújabb", mert szakemberei minden évben újabb szenzációval rukkolnak elő.
Az idén elkészült az elefántház, melynek első lakója is megérkezett Lengyelországból: Szabolcs, az ötéves elefántbika. Nem marad sokáig egyedül, mert még az idén elefánthölgyek is jönnek Sóstóra. Készül az őserdő terve, s nemsokára az Indiai óceán mélyén sétálhatnak a látogatók egy újabb beruházásnak köszönhetően. Az ország leglátogatottabb vidéki állatparkjában évente 300 ezer vendéget fogadnak.

Evangélikus templom

align=left A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom, mely Nyíregyháza zenei életének fontos színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják egymást egész évben. Az épület több puszta építészeti alkotásnál, egy darabja a város történetének. Létezését II. József türelmi rendeletének köszönheti, melyet a hátsó, keleti oldalon, a sekrestye kapuja fölötti latin felirat örökít meg. A templom két év alatt készült el, 1784-86 között, Giuseppe Aprilis tervei alapján. A templom eredeti homlokzata, külseje az akkori helytartótanács kikötésének megfelelően dísztelen volt. A sivár és szegényes külsőt végül az 1885-86-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták, az ablakokat neoreneszánsz és neobarokk díszítésekkel látták el. Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat copf stílusú, stukkóutánzatú mintákkal festették ki. A főoltár a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott.

A VÁROS NEVEZETESSÉGEI



Szabolcsi Almapálinka

align=right A szabolcsi almapálinka tükrösen tiszta, frissen színtelen, illetve az érleléstől enyhén sárga, kellemes almaízű és -illatú gyümölcspárlat. Alkoholtartalma 40-50 V/V% közötti. Alapanyagként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett érett almát, vagy az almafeldolgozásból származó fő- és mellékterméket (almalé és -sűrítmény, hámozott héj, magház) használják fel. A leggyakoribb almafajták: Jonathan, Jona-gold, Golden, Red Delicious és Idared.
Az almapálinka a hagyományos parasztgazdaságok rendszeresen fogyasztott itala volt. Szerepet kapott a reggeli munkakezdés előtt, a csoportosan végzett munkák során (disznóölés, házépítés, aratás), a családi ünnepeken (névnap, keresztelő, temetés). Használatos volt a népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre, népi gyógyitalok alapanyagaként. A gondos háziasszony mindig félretett néhány üveggel a rendkívüli alkalmakra, a ház körüli munkák, szívességek meghálálására.


Fürdőkultúra



Sóstógyógyfürdő

align=left A város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a sóstói erdő, amelyet az itt élők méltán neveznek a város tüdejének, gyöngyszemének, ékességének. Szívesen keresik fel fiatalok, idősek, sétálók és futkározók, akiknek erdei tornapálya, játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok épültek.
A "névadó" a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A tudós polihisztor, Jósa András szerint a tó vize meggyógyít "görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől." A ma szakembere így fogalmaz: "sok oldott sót tartalmazó nátriumkloridos termál víz, amely … a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható." A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerinc betegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.


Aquarius Élményfürdő

align=right Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja. A felnőttek és az idősebbek kedvelt pihenőhelye a Termálvilág. A regenerálódást termál medencék, pezsgőfürdő, Kneipp medence és szaunavilág biztosítja. A vendégek különböző relaxációs kezeléseket is igénybe vehetnek.
A fiatalok részére Élményvilág épült, ahol a legbátrabbakat óriáscsúszdák, hullámmedence és vízfüggönnyel, barlanggal készült vadvízi sodró-folyosó fogadja. A legkisebbeket medencével, csúszdákkal, mesevárral, pihenőszobával felszerelt Gyermekvilág várja.


Jellemző programok



Vidor Fesztivál

Gyümülcs Karnevál

Kultúra



Móricz Zsigmond Színház

align=left A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 1894-ben épült, eklektikus stílusban; Alpár Ignác tervezte. 1955-ben teljesen felújították; csak a színpadi nyílás körüli négy fal maradt meg a régiekből, az épület minden irányban kitágult. A színháznak 1981 óta van önálló társulata.

Múzeumfalu

align=right A régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma 1979 óta várja a látogatókat, akik egységes keretbe foglalva ismerkedhetnek meg e táj sokszínű népi építészetével, lakáskultúrájával. A 7,5 hektáros területen kiépült egy faluközpont kézműves műhelyekkel, iskolával, tűzoltószertárral, harangtoronnyal, templommal, szárazmalommal, működő szatócsbolttal és kocsmával.
A paplakban és a magtárban rendezvényeket, fogadásokat tartanak, a kisnemesi házban kiállítások várják a közönséget, a kisdobronyi templomban esküvőket, kis koncerteket tartanak. Népszerűek a húsvéti, pünkösdi, gyermeknapi, Szent Iván-éji, aratónapi, Mihály-napi programok, kézműves foglalkozások, koncertek, gasztronómiai bemutatók.

Görög-Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény

A Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjteményt 1983-ban alapította dr. Timkó Imre megyéspüspök azzal a céllal, hogy a görög katolikus magyarság történelmi és művészeti emlékeit gyűjtse, tudományosan feldolgozza és az érdeklődők számára bemutassa. 2000. május 7-én nyílt meg az új állandó kiállítás a Gyűjtemény légkondicilinált, mondern tűz- és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott kiállító termében. Címe: "A magyar görög katolikus egyház művészeti értékei a 18-20. században".

Jósa András Múzeum

A megye legrégibb, 1868-ban alapított közlnûvelõdési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselõ megyei múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifõorvosa alapozta meg.

Kállay Gyűjtemény

A Kállay-gyűjtemény tízezer kötetes könyvtárat, kortörténeti értékű fotókat, dokumentumokat tartalmaz. Kállay Miklós egykori miniszterelnök levelezését, Ilosvay Ferenc író kéziratait, báró Apor Gábor rendjelgyűjteményét őrzik a Nyírvíz-palota második emeletén. Állandó kiállítások: A Kállay család emlékfala, Ilosvay Ferenc-emlékkiállítás, Máltai kiállítás, Falerisztikai (emlékérmek, rendjelek, kitüntetések) kiállítás. Dr. Kállay Miklós, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követe közel 50 évet töltött el Rómában. Értékes gyűjteményét 1989-90-ben adományozta szülővárosának.

A város történelme



align=left A város nevének első írásos említése 1209-ből való. Nyíregyháza nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás, pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított "Nyíregyház". A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le. Az itt élőket azonban a XVII. század második felétől rendszeresen fosztogatták, adóztatták az átvonuló csapatok, sőt járványok és természeti csapások is nehezítették életüket.

A Rákóczi-szabadságharc után megélénkült a migráció. A népességszám jelentős növekedése, a helység "újjászületése", országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. A szervezett betelepítés és a folyamatossá váló bevándorlás során néhány év alatt több mint kétezren érkeztek Békés megyéből, majd a Felvidékről, legtöbbjük szlovák evangélikus szabad menetelű jobbágy volt.

Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított. A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. Az 1832-36-os országgyűlésen követendő példaként állított település 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett.

A joggyarapodás élénkítőleg hatott a város mindennapi életére: kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, amely előtt már kövezett járda volt. Megjelentek az első utcai lámpák, a Korona-házban több bolt, a Sóstón vendéglő, fürdő üzemelt. A kicsik a kisdedóvóba, a nagyobbak a felekezeti iskolákba járhattak, illetve az 1806-tól fél évszázadig működő ún. professzori iskolában tanulhattak.

Az 1848-49-es szabadságharcban sok nyíregyházi is részt vett. 1849 nyarán az orosz csapatok többször állomásoztak itt. A bukás után több polgárt bebörtönöztek, köztük Hatzel Márton polgármestert.

A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, pénzintézetek alakultak. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A "boldog békeidőkben" felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.

Az első világháború megpróbáltatásai után 1918 végén nemzeti tanács, a tanácsköztársaság kikiáltása után munkás- és katonatanács alakult itt is. Áprilisban bevonultak az intervenciós román csapatok, amelyek több mint 10 hónapig tartották megszállás alatt a várost.

Nyíregyháza életét 1924-ben megpezsdítette az örökváltság 100. évfordulójának megünneplése, aminek tiszteletére kicsinosították a várost és nagyszabású kiállítást, vásárt rendeztek. A következő években bérházak, középületek épültek.

A második világháborúban súlyos emberveszteséget szenvedett a város. Több mint 6000 zsidót deportáltak, kétezer polgári lakost, pedig elhurcoltak "málenki robot"-ra. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz család hagyta el Nyíregyházát és környékét.

1956 októberében a fővárosi forradalom hírére tüntetés robbant ki a városban, majd létrejött a november 4-ig muködő Ideiglenes Városi Munkástanács.

A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Megindult az iparosítás, nőtt a lakosság száma, lakótelepek épültek. Nyíregyháza iskolavárossá vált: megindult az oktatás a hittudományi, a tanárképző, a mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolán.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Települések Nyíregyháza közvetlen közelében

Települések Nyíregyháza környékén