LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
A legek Állatparkja
align=right A Nyíregyházi Állatpark 24 hektáros területével a legnagyobb az országban; a legszebb, mert a természet adta kincseket szinte érintetlenül hagyva illeszkedik környezetébe; a "legállatibb", mert lakói természetes élőhelyükhöz hasonló miliőben élnek; a leggazdagabb, mert vidéken itt található a legtöbb faj (300) és a legtöbb egyed (mintegy 3500); a legegyedibb, hiszen csak itt látható például fehér tigris, arapapagáj, adax antilop, sávos manguszta, cápa; a legáttekinthetőbb, mert a látnivalókat kontinensenként csoportosították; a "legújabb", mert szakemberei minden évben újabb szenzációval rukkolnak elő.
)
Az idén elkészült az elefántház, melynek első lakója is megérkezett Lengyelországból: Szabolcs, az ötéves elefántbika. Nem marad sokáig egyedül, mert még az idén elefánthölgyek is jönnek Sóstóra. Készül az őserdő terve, s nemsokára az Indiai óceán mélyén sétálhatnak a látogatók egy újabb beruházásnak köszönhetően. Az ország leglátogatottabb vidéki állatparkjában évente 300 ezer vendéget fogadnak.
Evangélikus templom
align=left A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom, mely Nyíregyháza zenei életének fontos színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják egymást egész évben. Az épület több puszta építészeti alkotásnál, egy darabja a város történetének. Létezését II. József türelmi rendeletének köszönheti, melyet a hátsó, keleti oldalon, a sekrestye kapuja fölötti latin felirat örökít meg. A templom két év alatt készült el, 1784-86 között, Giuseppe Aprilis tervei alapján. A templom eredeti homlokzata, külseje az akkori helytartótanács kikötésének megfelelően dísztelen volt. A sivár és szegényes külsőt végül az 1885-86-os külső tatarozással sikerült tagoltabbá tenni. Az oldalfalakat erőteljes falpillérekkel ritmizálták, az ablakokat neoreneszánsz és neobarokk díszítésekkel látták el. Az evangélikus templom belső tere impozáns. A falakat copf stílusú, stukkóutánzatú mintákkal festették ki. A főoltár a máriapócsi görög katolikus templomból származik. A rokokóba hajló barokk oltárépítmény gazdagon faragott.
)
A VÁROS NEVEZETESSÉGEI
Szabolcsi Almapálinka
align=right A szabolcsi almapálinka tükrösen tiszta, frissen színtelen, illetve az érleléstől enyhén sárga, kellemes almaízű és -illatú gyümölcspárlat. Alkoholtartalma 40-50 V/V% közötti. Alapanyagként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett érett almát, vagy az almafeldolgozásból származó fő- és mellékterméket (almalé és -sűrítmény, hámozott héj, magház) használják fel. A leggyakoribb almafajták: Jonathan, Jona-gold, Golden, Red Delicious és Idared.
)
Az almapálinka a hagyományos parasztgazdaságok rendszeresen fogyasztott itala volt. Szerepet kapott a reggeli munkakezdés előtt, a csoportosan végzett munkák során (disznóölés, házépítés, aratás), a családi ünnepeken (névnap, keresztelő, temetés). Használatos volt a népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre, népi gyógyitalok alapanyagaként. A gondos háziasszony mindig félretett néhány üveggel a rendkívüli alkalmakra, a ház körüli munkák, szívességek meghálálására.
Fürdőkultúra
Sóstógyógyfürdő
align=left A város és Sóstógyógyfürdő között helyezkedik el a sóstói erdő, amelyet az itt élők méltán neveznek a város tüdejének, gyöngyszemének, ékességének. Szívesen keresik fel fiatalok, idősek, sétálók és futkározók, akiknek erdei tornapálya, játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok épültek.
)
A "névadó" a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. A tudós polihisztor, Jósa András szerint a tó vize meggyógyít "görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől." A ma szakembere így fogalmaz: "sok oldott sót tartalmazó nátriumkloridos termál víz, amely … a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható." A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerinc betegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.
Aquarius Élményfürdő
align=right Sóstógyógyfürdő legújabb attrakciója az Aquarius Élményfürdő. Kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja. A felnőttek és az idősebbek kedvelt pihenőhelye a Termálvilág. A regenerálódást termál medencék, pezsgőfürdő, Kneipp medence és szaunavilág biztosítja. A vendégek különböző relaxációs kezeléseket is igénybe vehetnek.
)
A fiatalok részére Élményvilág épült, ahol a legbátrabbakat óriáscsúszdák, hullámmedence és vízfüggönnyel, barlanggal készült vadvízi sodró-folyosó fogadja. A legkisebbeket medencével, csúszdákkal, mesevárral, pihenőszobával felszerelt Gyermekvilág várja.
Jellemző programok
Vidor Fesztivál
Gyümülcs Karnevál
Kultúra
Móricz Zsigmond Színház
align=left A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 1894-ben épült, eklektikus stílusban; Alpár Ignác tervezte. 1955-ben teljesen felújították; csak a színpadi nyílás körüli négy fal maradt meg a régiekből, az épület minden irányban kitágult. A színháznak 1981 óta van önálló társulata.
)
Múzeumfalu
align=right A régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma 1979 óta várja a látogatókat, akik egységes keretbe foglalva ismerkedhetnek meg e táj sokszínű népi építészetével, lakáskultúrájával. A 7,5 hektáros területen kiépült egy faluközpont kézműves műhelyekkel, iskolával, tűzoltószertárral, harangtoronnyal, templommal, szárazmalommal, működő szatócsbolttal és kocsmával.
)
A paplakban és a magtárban rendezvényeket, fogadásokat tartanak, a kisnemesi házban kiállítások várják a közönséget, a kisdobronyi templomban esküvőket, kis koncerteket tartanak. Népszerűek a húsvéti, pünkösdi, gyermeknapi, Szent Iván-éji, aratónapi, Mihály-napi programok, kézműves foglalkozások, koncertek, gasztronómiai bemutatók.
Görög-Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
A Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjteményt 1983-ban alapította dr. Timkó Imre megyéspüspök azzal a céllal, hogy a görög katolikus magyarság történelmi és művészeti emlékeit gyűjtse, tudományosan feldolgozza és az érdeklődők számára bemutassa. 2000. május 7-én nyílt meg az új állandó kiállítás a Gyűjtemény légkondicilinált, mondern tűz- és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott kiállító termében. Címe: "A magyar görög katolikus egyház művészeti értékei a 18-20. században".
Jósa András Múzeum
A megye legrégibb, 1868-ban alapított közlnûvelõdési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselõ megyei múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírû régészeti gyûjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifõorvosa alapozta meg.
Kállay Gyűjtemény
A Kállay-gyűjtemény tízezer kötetes könyvtárat, kortörténeti értékű fotókat, dokumentumokat tartalmaz. Kállay Miklós egykori miniszterelnök levelezését, Ilosvay Ferenc író kéziratait, báró Apor Gábor rendjelgyűjteményét őrzik a Nyírvíz-palota második emeletén. Állandó kiállítások: A Kállay család emlékfala, Ilosvay Ferenc-emlékkiállítás, Máltai kiállítás, Falerisztikai (emlékérmek, rendjelek, kitüntetések) kiállítás. Dr. Kállay Miklós, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követe közel 50 évet töltött el Rómában. Értékes gyűjteményét 1989-90-ben adományozta szülővárosának.
A város történelme
align=left A város nevének első írásos említése 1209-ből való. Nyíregyháza nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás, pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított "Nyíregyház". A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le. Az itt élőket azonban a XVII. század második felétől rendszeresen fosztogatták, adóztatták az átvonuló csapatok, sőt járványok és természeti csapások is nehezítették életüket.
)
A Rákóczi-szabadságharc után megélénkült a migráció. A népességszám jelentős növekedése, a helység "újjászületése", országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. A szervezett betelepítés és a folyamatossá váló bevándorlás során néhány év alatt több mint kétezren érkeztek Békés megyéből, majd a Felvidékről, legtöbbjük szlovák evangélikus szabad menetelű jobbágy volt.
Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított. A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. Az 1832-36-os országgyűlésen követendő példaként állított település 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett.
A joggyarapodás élénkítőleg hatott a város mindennapi életére: kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, amely előtt már kövezett járda volt. Megjelentek az első utcai lámpák, a Korona-házban több bolt, a Sóstón vendéglő, fürdő üzemelt. A kicsik a kisdedóvóba, a nagyobbak a felekezeti iskolákba járhattak, illetve az 1806-tól fél évszázadig működő ún. professzori iskolában tanulhattak.
Az 1848-49-es szabadságharcban sok nyíregyházi is részt vett. 1849 nyarán az orosz csapatok többször állomásoztak itt. A bukás után több polgárt bebörtönöztek, köztük Hatzel Márton polgármestert.
A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, pénzintézetek alakultak. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A "boldog békeidőkben" felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.
Az első világháború megpróbáltatásai után 1918 végén nemzeti tanács, a tanácsköztársaság kikiáltása után munkás- és katonatanács alakult itt is. Áprilisban bevonultak az intervenciós román csapatok, amelyek több mint 10 hónapig tartották megszállás alatt a várost.
Nyíregyháza életét 1924-ben megpezsdítette az örökváltság 100. évfordulójának megünneplése, aminek tiszteletére kicsinosították a várost és nagyszabású kiállítást, vásárt rendeztek. A következő években bérházak, középületek épültek.
A második világháborúban súlyos emberveszteséget szenvedett a város. Több mint 6000 zsidót deportáltak, kétezer polgári lakost, pedig elhurcoltak "málenki robot"-ra. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz család hagyta el Nyíregyházát és környékét.
1956 októberében a fővárosi forradalom hírére tüntetés robbant ki a városban, majd létrejött a november 4-ig muködő Ideiglenes Városi Munkástanács.
A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Megindult az iparosítás, nőtt a lakosság száma, lakótelepek épültek. Nyíregyháza iskolavárossá vált: megindult az oktatás a hittudományi, a tanárképző, a mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolán.
Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
